Magyarorsz�gi Mez�hegyesi M�ntelepen teny�sztett�k ki 1816-ban, az Arabian fajta egyik egyed�vel (Siglavy Gidran). 1817-ben ez a gesztenyepej/pej sz�n� cs�d�r 6 csik�t nemzett arabian, turkish, transylvanian, Spanish-Naples fajta kanc�kkal. K�s�bb ezek a csik�k Mez�hegyesre ker�ltek, �s ott a fajta alap�t�i lettek. 1820-ban a spanish-naples kanc�nak csik�ja sz�letett, 2. Gidran, �s � lett a fajta alap�t�ja. 1855-ig a Gidran fajta anya�llatai 33%arabian, 22% transilvanian, 16%spanish, 16%nonius, 6%hungarian natives �s 6% gidran kanc�k voltak. Azt�n megjelent az angol teliv�r �s 1893-ban 3 gener�ci�n kereszt�l haszn�lt�k a fajta "ut�lagos" fejleszt�s�re. Shagya Arabian cs�d�r�kkel m�gtov�bb fejlesztett�k a fajt�t. Az "eredm�ny" a fajta m�sik t�pusa lett, amely kiv�l� v�gta �s ugr�k�pess�gekkel rendelkezett. A modern Gidran fajta tehetts�ges lovagl�sban �s driving- ban (lovaskocsikn�l); tov�bb� k�l�n�sen ismertek az atl�tikai k�pess�geikr�l, j�l kiegyens�lyozott v�rm�rs�klet�kr�l �s izmos testfel�p�t�s�kr�l. Gidran fajta kit�nik a FEI k�zbeni fegyelm�vel, ahol a fajt�k gyorsas�g�t, kitart�s�t/�ll�k�pess�g�t, reflexeit, �s b�tors�g�t n�zik. M�rete: 15,3-17 marok lehet magas�ggig. Kit�telek a fajt�hoz tartoz�shoz: 4 gener�ci�ra visszamen�leg igazoland� a l� �seinek sz�rmaz�sa (csak gesztenyepej/pej sz�n�, melegv�r�, Arabian, Anglo- Arabian fajta lehet), ezenk�v�l a minim�lis m�rete 15,2 marok. Vesz�lyeztetett fajta, az eg�sz vil�gon kevesebb mint 200 egyede van!