Az 1922-ben Kurt F. K�nig jegyezte be az els� almot. Kuty�iban sz�mos fajta keveredett, de az alapot a Harz-hegys�gbeli parasztkuty�k adt�k. Egyesek szerint a hovawartban 38% �n�met juh�szkutya, 35% �jfundlandi, 15% leonbergi, 6% kuvasz �s 6% egy�b fajta van keresztezve (Nemzetk�zi Kutya Magazin). A fajt�t 1937-ben ismert�k el hivatalosan, �s 1964 �ta elismert munkakutya. Termete nagy, de nem �ri�s. F�le h�romsz�g alak�, lel�g�. H�rom sz�nv�ltozatban teny�sztik: sz�ke, fekete, fekete- cser jegyes. Sz�re k�zepesen hossz�, selymes. Gondoz�sa k�nny�. J� h�z�rz�, k�nnyen tanul, de gyakran �nfej�. M�s kuty�kkal �ltal�ban j�l kij�n, de az azonos nem�ekkel akadhatnak probl�m�k. Gazd�j�hoz ragaszkodik, de a t�bbi csal�dtaggal is j�l kij�n. Szereti a gyerekeket. J�t�koss�g�t id�s kor�ig meg�rzi. Mindenf�le kuty�s tev�kenys�gre alkalmas, szeret mozogni. Sok foglalkoz�st ig�nyel.